Cours de Stellaire Multilingue I : Mots les plus fréquents

[Greenheart]

(Stellaire 14 compatible 15)

21D

HIER, C’ÉTAIT LE PASSÉ...

Anîjorek, sycydet Anîe. Tyi Any Anîen, syqydet le Anîvyce.

FR : Hier, c’était le passé. Et avant le passé, ça a été la Préhistoire !
LA : Heri, erant Praeterità. Et ante Praeterità, facta erat haec Praehistoria !
RO : Ieri a fost trecutul. Și înainte de trecut, a fost Preistorie!
ES : Ayer fue el pasado. ¡Y antes del pasado, ha sido la Prehistoria!
CA : Ahir va ser el passat. I abans del passat, ha estat la Prehistòria!
PT : Ontem foi o passado. E antes do passado, foi pré-história!
IT : Ieri era il passato. E prima del passato, è stata la preistoria!
EO : Hieraŭ estis la pasinteco. Kaj antaŭ la pasinteco, ĝi estis Antaŭhistorio!

UK : Yesterday was the past. And before the past, it has been Prehistory!
DE : Gestern war die Vergangenheit. Und vor der Vergangenheit war es Vorgeschichte!
NL : Gisteren was het verleden. En voor het verleden was het Prehistorie!
AF : Gister was die verlede. En voor die verlede is dit Prehistorie!
SV : Igår var det förflutna. Och före det förflutna har det varit förhistoria!
NO : I går var fortiden. Og før fortiden har det vært Prehistorie!
DA : I går var fortiden. Og før fortiden har det været præhistorie!
IS : Í gær var fortíðin. Og áður en fortíðin hefst, hefur það verið Forsaga!
FI : Eilen oli menneisyys. Ja ennen menneisyyttä se on ollut esihistoria!

GR : Χθες ήταν το παρελθόν. Και πριν από το παρελθόν, ήταν η Προϊστορία!
GR¤ : Chthes ítan to parelthón. Kai prin apó to parelthón, ítan i Proïstoría!
RU : Вчера было прошлое. И до прошлого это была предыстория!
RU¤ : Vchera bylo proshloye. I do proshlogo eto byla predystoriya!
CS : Včera byla minulost. A před minulostí to bylo pravěku!
PO : Wczoraj była przeszłością. A przed przeszłością była to Prehistoria!
HU : Tegnap volt a múlt. És mielőtt a múlt, ez volt az történelem előtti!

ZH1 : 昨天是過去。 在過去之前，它一是史前史！
ZH2 : 昨天是过去。 在过去之前，它一直是史前史！
ZH¤ : Zuótiān shì guòqù. Zài guòqù zhīqián, tā yīzhí shì shǐqián shǐ!
JA : 昨日は過去だった。 そして過去の前に、それは先史時代でした！
JA¤ : Kinō wa kakodatta. Soshite kako no mae ni, soreha senshi jidai deshita!
KO : 어제는 과거이었다. 그리고 과거의 전에 그것은 선사 시대였습니다!
KO¤ : eojeneun gwageoieossda. geuligo gwageoui jeon-e geugeos-eun seonsa sidae yeossseubnida!

***

VYCE* : ce que l’on vit = ce que l’on a vu, l’histoire, le témoignage rapporté ; UK: what we saw ; what we have seen, history, reported testimony.
ANÎVYCE* : ce que l’on a vu avant, la préhistoire, le témoignage d’avant ; UK : what we saw before, the prehistory, the testimony before the one at the time.

***

***

[Greenheart]

22A

HIER, LE GARÇON...

Anîjorek, lo Go vycot Lof pan Faran Dacyran.

AN¤: Sàrdav, àt nexàvdak vedjà ed dvonàt frànkaż zhiymun.

FR : Hier, le garçon a vu sa petite sœur pleurer.
LA : Heri, hic puer vidît suàm sororèm minorèm ploràrè.
RO : Ieri, băiatul la văzut pe micuța lui surioara plângând.
ES : Ayer, el niño vio llorar a su hermanita.
CA : Ahir, el noi va veure plorar la seva germana petita.
PT : Ontem, o menino viu sua irmã chorando.
IT : Ieri, il ragazzo ha visto la sua sorellina piangere.
EO : Hieraŭ la knabo vidis sian malgrandan fratinon plorante.

UK : Yesterday, the boy saw his little sister crying.
DE : Gestern sah der Junge seine kleine Schwester weinen.
NL : Gisteren zag de jongen zijn kleine zusje huilen.
AF : Gister het die seun gesien hoe sy klein suster huil.
SV : Igår såg pojken sin lillasyster gråta.
NO : I går så gutten sin lillesøster gråt.
DA : I går så gutten hendes lille søster græder.
IS : Í gær sá sveinninn litla systur sína gráta.
FI : Eilen poika näki pienen siskonsa itkevän.

GR : Χθες, το αγόρι είδε την μικρή του αδελφή να κλαίει.
GR¤ : Chthes, to agóri eíde tin mikrí tou adelfí na klaíei.
RU : Вчера мальчик увидел, что его маленькая сестра плачет.
RU¤ : Vchera mal'chik uvidel, chto yego malen'kaya sestra plachet.
CS : Včera viděl chlapec, že jeho malá sestra pláče.
PO : Wczoraj chłopiec zobaczył, że jego mała siostra płacze.
HU : Tegnap a fiú látta, hogy a kis nővére sír.

ZH1 : 昨天，男孩看到他的小妹妹在哭。
ZH2 : 昨天，男孩看到他的小妹妹在哭。
ZH¤ : Zuótiān, nánhái kàn dào tā de xiǎo mèimei zài kū.
JA : 昨日、少年は妹が泣いているのを見ました。。
JA¤ : Kinō, shōnen wa imōto ga naite iru no o mimashita.
KO : 어제 소년은 여동생이 울고있는 것을 보았습니다.
KO¤ : eoje sonyeon-eun yeodongsaeng-i ulgoissneun geos-eul boassseubnida.

***

FARO* : un frère, membre mâle d'une fratrie ; UK : a brother.
FARA*: une soeur, membre femelle d'une fratrie ; UK : a sister.
VYCOT : il vit, il a vu, il fut à voir ; UK : he saw (to see as a man).
VYCAT : elle vit, elle a vu. ; UK : she saw (to see as a woman).
DACE° : un sanglot, un flot de larmes ; UK: a sob, a flood of tears.
DACOT : il pleure ; UK : He cries, he sobs (to cry as a man)
DACAT : elle pleure ; UK: She cries, she sobs (to cry as a woman).

***

[Greenheart]

22B

POURQUOI TU PLEURES ?

Kyi dacydas ? kycot.

AN¤: Da prgœnta «setad ep o zhiymun?».

FR : Pourquoi tu pleures ? il a demandé.
LA : Cur ploràs ? Hic rogavit.
RO : De ce plângi? întrebă el.
ES : Por qué estás llorando ? preguntó.
CA : Per què plores? va preguntar.
PT : Porque estas chorando ? ele perguntou.
IT : Perché stai piangendo? chiese.
EO : Kial ci ploras? li demandis.

UK : Why are you crying ? he asked.
DE : Warum weinst du? er fragte.
NL : Waarom huil je? vroeg hij.
AF : Hoekom huil jy? vra hy.
SV : Varför gråter du? frågade han.
NO : Hvorfor gråter du? spurte han.
DA : Hvorfor græder du? spurgte han.
IS : Hvers vegna grætur þú? spurði hann.
FI : Miksi itket? hän kysyi.

GR : Γιατί κλαίει; ρώτησε.
GR¤ : Giatí klaíei? rótise.
RU : Почему ты плачешь? - спросил он.
RU¤ : Pochemu ty plachesh'? - sprosil on.
CS : Proč plačeš? zeptal se.
PO : Dlaczego płaczesz? zapytał.
HU : Miért sírsz? - kérdezte.

ZH1 : 你為什麼哭泣？ 他問道。
ZH2 : 你为什么哭泣？ 他问道。
ZH¤ : Nǐ wèishéme kūqì? Tā wèn dào.
JA : なぜ泣いているのですか？ 彼は尋ねた。
JA¤ : Naze naite iru nodesu ka? Kare wa tazuneta.
KO : 왜 우는거야? 그는 물었다.
KO¤ : wae uneungeoya? geuneun mul-eossda.

***

KYI* : pourquoi ? comment ? ; UK : Why ? How ?
KYCAT* : elle demanda ; UK : She asked.
KYCOT*: il demanda ; UK : He asked.

***

Spoiler : "Post édité" :

22A AN¤ Sàrdav, àt nexàvdak vedjà ed dvonàt frànkaż zhiymun.

Est-ce que "ed dvonàt frànkaż" est bien "sa petite soeur" ?

[Greenheart]

22C

ES-TU BLESSÉE ?

Ky sas betypa ? Ne, ny sam betypa.

AN¤: Ep o cem stængesa? Nep, eg cem* stængesa nep.

FR : Tu es blessée ? Non, je ne suis pas blessée.
LA : Ès-ne tu vulnerata ? Non, ego non sùm vulnarata.
RO : Tu ești rănit? Nu, eu nu sunt rănit.
ES : ¿ Tu estás herida? No, yo no estoy herida.
CA : Teu estàs ferida? No, jo no estic ferida.
PT : Tu estás ferida? Não, eu não estou ferida.
IT : Tu sei ferito? No, io non sono ferito.
EO : Ču ci estas vundita? Ne, mi ne estas vundita.

UK : Are you hurt? No, I'm not hurt.
DE : Bist du verletzt? Nein, ich bin nicht verletzt.
NL : Ben je gewond? Nee, ik ben niet gewond.
AF : Is jy seergemaak? Nee, ek is nie seergekry nie.
SV : Är du skadad? Nej, jag är inte skadad.
NO : Er du vondt? Nei, jeg er ikke skadet.
DA : Er du såret? Nej, jeg er ikke ondt.
IS : Ertu sárt? Nei, ég er ekki meiddur.
FI : Sinä olet loukkaantunut? Ei, minä en ole loukkaantunut.

GR : Εσύ είσαι τραυματίας; Όχι, εγώ δεν είμαι τραυματίας.
GR¤ : Esý eísai travmatías? Óchi, egó den eímai travmatías.
RU : Вы ранена? Нет, я не ранена.
RU¤ : Vy ranena? Net, YA ne ranena.
CS : Jsi zraněný? Ne, já nejsem zraněný.
PO : Czy jesteś ranny? Nie, nie jestem ranny.
HU : Te vagy sérült? Nem, nem vagyok sérült.

ZH1 : 你受傷了嗎？ 不，我沒有受傷。
ZH2 : 你受伤了吗？ 不，我没有受伤。
ZH¤ : Nǐ shòushāng le ma? Bù, wǒ méiyǒu shòushāng.
JA : あなたは傷ついていますか？ いいえ、私は傷ついていません。
JA¤ : Anata wa kizutsuite imasu ka? Īe, watashi wa kizutsuite imasen.
KO : 당신는 다친거야? 아니, 다친합않아.
KO¤ : dangsinneun dachingeoya? ani, dachinhab-anh-a.

***
BETYRE° : blesser, abîmer ; UK : To wound, to damage.
BETA° : une amocheuse (femme) ; UK : a woman that causes a wound, a damage ; a violent woman.
BETO° : un amocheur (homme) ; UK : a man that causes a wound, a damage ; a violent man.
BETYPA° : blessée (pour une femme) ; UK : a wounded woman.
BETYPO° : blessé (pour un homme) ; UK : a wounded man.
BETYPE° : abîmé (pour une chose) : UK : something damaged.

***

[Greenheart]

(Stellaire 14 compatible 15)

22D

JE PLEURE PARCE QUE...

Dacam qyi... Muze set wîxy Enîfacîbe.

AN¤ : Eg zhiymun sĕrtep skool rec maakert.

FR : Je pleure, parce que... L’école est trop difficile !
LA : Plorò, quia... Schola èst nimis difficilior !
RO : Plâng, pentru că ... Școala este prea dificilă!
ES : Lloro, porque ... ¡La escuela es muy difícil!
CA : Ploro perquè ... L'escola és massa difícil.
PT : Eu choro porque ... a escola é muito difícil!
IT : Piango, perché ... La scuola è troppo difficile!
EO : Mi ploras, ĉar ... Lernejo estas tro malfacila!

UK : I cry, because ... School is too difficult!
DE : Ich weine, weil ... Die Schule ist zu schwierig!
NL : Ik huil, omdat ... School te moeilijk is!
AF : Ek huil, want ... Skool is te moeilik!
SV : Jag gråter, för ... Skolan är för svår!
NO : Jeg gråter, fordi ... Skolen er for vanskelig!
DA : E Jeg græder, fordi ... Skolen er for vanskelig!
IS : Ég gráta, vegna þess að ... Skólinn er of erfitt!
FI : Itken, koska ... Koulu on liian vaikeaa!

GR : Κλαίνω γιατί ... Το σχολείο είναι πολύ δύσκολο!
GR¤ : Klaíno giatí ... To scholeío eínai polý dýskolo!
RU : Я плачу, потому что ... Школа слишком сложная!
RU¤ : YA plachu, potomu chto ... Shkola slishkom slozhnaya!
CS : Plačem, protože ... Škola je příliš obtížná!
PO : Płaczę, bo ... Szkoła jest zbyt trudna!
HU : Sírok, mert ... Az iskola túl nehéz!

ZH1 : 我哭了，因為......學校太難了！
ZH2 : 我哭了，因为......学校太难了！
ZH¤ : Wǒ kūle, yīnwèi...... Xuéxiào tài nánle!
JA : 私は泣いています,なぜなら...学校は難しすぎます！
JA¤ : Watashi wa naite imasu, nazenara... Gakkō wa muzukashi sugimasu!
KO : 나는 울기 때문에, 왜냐하면... 학교가 너무 어렵다!
KO¤ : naneun ulgi ttaemun-e, waenyahamyeon... haggyoga neomu eolyeobda!

***

WÎ-* : préfixe – au-delà, par-delà ; UK : prefix - beyond.
WÎXY* : trop ; UK : too much, too.
ENÎ-*: préfixe – contraire, opposé, anti- ; UK : prefix - opposite, contrary, anti-.
-ÎB : suffixe – capable de, apte à ; UK : suffix - able to, competent in.

***

***

[Greenheart]

23A

AUJOURD’HUI, LA PETITE FILLE...

Tîjorek, la pa Ga sîrijat.

AN¤ : Vydav, àt nexàvkad liymilun.

FR : Aujourd’hui, la petite fille sourit.
LA : Hodiê, haec Puella subridet.
RO : Astăzi, fetița zâmbește.
ES : Hoy, la niña sonríe.
CA : Avui, la nena somriu.
PT : Hoje, a garotinha sorri.
IT : Oggi, la bambina sorride.
EO : Hodiaŭ, la knabineto ridetas.

UK : Today, the little girl smiles.
DE : Heute lächelt das kleine Mädchen.
NL : Vandaag glimlacht het kleine meisje.
AF : Vandag glimlag die dogtertjie.
SV : Idag ler den lilla tjejen.
NO : I dag smiler den lille jenta.
DA : I dag smiler den lille pige.
IS : Í dag brosir litla stúlkan.
FI : Nykyään pieni tyttö hymyilee.

GR : Σήμερα, το μικρό κορίτσι χαμογελάει.
GR¤ : Símera, to mikró korítsi chamogeláei.
RU : Сегодня девочка улыбается.
RU¤ : Segodnya devochka ulybayetsya.
CS : Dnes se dívka usmívá.
PO : Dziś mała dziewczynka się uśmiecha.
HU : Ma a kislány mosolyog.

ZH1 : 今天，這個小女孩微笑著。
ZH2 : 今天，这个小女孩微笑着。
ZH¤ : Jīntiān, zhège xiǎo nǚhái wéixiàozhe.
JA : 今日、少女は微笑む。
JA¤ : Kyō, shōjo wa hohoemu.
KO : 오늘, 어린 소녀 미소.
KO¤ : oneul, eolin sonyeo miso.

***

[Greenheart]

23B

ELLE A EU...

Aliypat hi ben Noten.

AN¤ : Ka haba ùt lood tils.

FR : Elle a eu une bonne note.
LA : Haec habuit unùm bonùm gradùm.
RO : Avea o notă bună.
ES : Ella tenía una buena nota.
CA : Tenia un bon grau.
PT : Ela teve uma boa nota.
IT : Ha avuto un buon voto.
EO : Ŝi havis bonan gradon.

UK : She had one good grade.
DE : Sie hatte eine gute Note.
NL : Ze had een goed cijfer.
AF : Sy het 'n goeie graad gehad.
SV : Hon hade en bra betyg.
NO : Hun hadde en god karakter.
DA : Hun havde en god karakter.
IS : Hún hafði eitt góðan einkunn.
FI : Hänellä oli yksi hyvä huomata.

GR : Αυτή είχε ένα καλό βαθμό.
GR¤ : Aftí eíche éna kaló vathmó.
RU : У нее был одному хорошие оценки.
RU¤ : U neye byl odnomu khoroshiye otsenki.
CS : Měla jedno dobré hodnocení.
PO : Miała jedną dobrą ocenę.
HU : Egy jó értékelést kapott.

ZH1 : 她有一個好成績。
ZH2 : 她有一个好成绩。
ZH¤ : Tā yǒu yīgè hǎo chéngjī.
JA : 彼女は一つの良いグレードを持っています。
JA¤ : Kanojo wa hitotsu no yoi gurēdo o motte imasu.
KO : 그녀는 하나의 좋은 성적을 가지고 있습니다.
KO¤ : geunyeoneun hanaui joh-eun seongjeog-eul gajigo issseubnida.

***

NOTE* : note, indication, signe ajouté ; noeud. UK : Grade, mark, note, indication, sign added; node, denoting knot.
HI*: au nombre de un (1) ; UK : one (1).

***

[Greenheart]

(Stellaire 14 compatible 15)

23C

ELLE SE DIT...

Sal jat : Qyi le Muze set facîbe !

AN¤ : Ka dem diktun «kes skool kaam!».

FR : Elle se dit : Comme l’école est facile !
LA : Haec se dicìt: Ut Schola facilis èst !
RO : Ea spune: cât de ușoară este școala!
ES : Ella se dice a sí misma: ¡qué fácil es la escuela!
CA : Ella es diu: Què tan fàcil és l'escola?
PT : Ela diz para si mesma: Quão fácil é a escola!
IT : Dice a se stessa: com'è facile la scuola!
EO : Ŝi diras al si: Kiel facile estas lernejo!

UK : She says to herself: How easy is school!
DE : Sie sagt sich: Wie einfach ist die Schule!
NL : Ze zegt tegen zichzelf: hoe gemakkelijk is school!
AF : Sy sê vir haarself: Hoe maklik is skool!
SV : Hon säger till sig själv: Hur lätt är skolan!
NO : Hun sier til seg selv: Hvor lett er skolen!
DA : Hun siger til sig selv: Hvor let er skole!
IS : Hún segir við sjálfan sig: hversu auðvelt er skólinn!
FI : Hän sanoo itsekseen: kuinka helppoa on koulu!

GR : Λέει στον εαυτό της: Πόσο εύκολο είναι το σχολείο!
GR¤ : Léei ston eaftó tis: Póso éfkolo eínai to scholeío!
RU : Она говорит себе: как легко школа!
RU¤ : Ona govorit sebe: kak legko shkola!
CS : Říká si: Jak snadné je škola!
PO : Mówi sobie: Jak łatwa jest szkoła!
HU : Mondja magában: milyen egyszerű az iskola!

ZH1 : 她對自己說：學校有多容易！。
ZH2 : 她对自己说：学校有多容易！
ZH¤ : Tā duì zìjǐ shuō: Xuéxiào yǒu duō róngyì!
JA : 彼女は自分自身に言った：どのくらい簡単に学校です！
JA¤ : Kanojo wa jibun jishin ni itta: Dono kurai kantan ni gakkō desu!
KO : 그녀는 자신에게 말했다 : 얼마나 쉽게 학교입니다!
KO¤ : geunyeoneun jasin-ege malhaessda : eolmana swibge haggyoibnida!

***

SA* : elle-même ; UK : herself.
SAL* : à elle-même, se ; UK : to herself.
SO* : lui-même ; UK : himself.
SOL* : à lui-même ; UK : to himself.
FACÎBE° : une chose facile, faisable, réalisable ; UK : something easy, feasible, doable.
FACE° : une tâche, une entreprise, une mission, une démarche, une recette ; UK : a task, a venture, a mission, an approach, a recipe.

***
***

[Greenheart]

5Stellaire 14 compatible 15)

23D

QUAND CE SONT LES AUTRES...

Set Facîbe, cyi lui Alui aliuti peni Noteni !

AN¤ : Æt • kaam tev àr aliψe habe dool tilse.

FR : C’est facile, quand ce sont les autres qui ont les mauvaises notes !
LA : Facile èst, quando sunt Altrii qui habènt malòs Gradùs...
RO : Este ușor când ceilalți au notele proaste!
ES : ¡Es fácil, cuando son los otros quienes tienen las malas notas!
CA : És fàcil, quan els altres tenen els mals graus.
PT : É fácil, quando são os outros que têm as notas más!
IT : È facile quando sono gli altri che hanno i brutti voti!
EO : Estas facile, kiam ĝi estas la aliaj, kiuj havas la malbonajn gradojn!

UK : It is easy, when it's the others who have the bad grades!
DE : Es ist einfach, wenn es die anderen sind, die schlechte Noten haben!
NL : Het is gemakkelijk als het de anderen zijn die de slechte cijfers hebben!
AF : Dit is maklik as dit die ander is wat die slegte grade het!
SV : Det är lätt när det är de andra som har dåliga betyg!
NO : Det er lett når det er de andre som har de dårlige karakterene!
DA : Det er nemt, når det er de andre, der har de dårlige karakterer!
IS : Það er auðvelt þegar það eru aðrir sem hafa slæma einkunnina!
FI : Se on helppoa, kun muut ovat huonoja arvosanoja!

GR : Είναι εύκολο, όταν είναι οι άλλοι που έχουν τους κακούς βαθμούς!
GR¤ : Eínai éfkolo, ótan eínai oi álloi pou échoun tous kakoús vathmoús!
RU : Это легко, когда у других плохие оценки!
RU¤ : Eto legko, kogda u drugikh plokhiye otsenki!
CS : Je to snadné, když jsou to ostatní, kteří mají špatné známky!
PO : Łatwo jest, gdy inni mają złe oceny!
HU : Könnyű, amikor a többiek rossz értékelést kapott !

ZH1 : 很容易，當這個其他成績不好成績的人時！
ZH2 : 很容易，当这个其他成绩不好成绩的人时！
ZH¤ : Hěn róngyì, dāng zhège qítā chéngjī bù hǎochéngjī de rén shí!
JA : この他の人に悪い成績があるときは簡単です。
JA¤ : Kono hokanohito ni warui seiseki ga aru toki wa kantandesu.
KO : 이 다른 사람에게 나쁜 성적이있을 때는 간단합니다.
KO¤ : i daleun salam-ege nappeun seongjeog-iiss-eul ttaeneun gandanhabnida.

***

ALUI*: d’autres ; UK : Some others, others.
LUI ALUI* : les autres ; UK : Others, the others.
CYI*: quand (le moment où) ; UK : When, as.

***

[Greenheart]

(stellaire 14 compatible 15)

24A

LA LUNE BRILLE...

Le Lune lucydet lek Celek.

AN° : Àt moon brilun in àt liylev.

FR : La Lune brille dans le ciel.
LA : Haec Luna in Caelô Splendorê radiàt.
RO : Luna strălucește în cer.
ES : La luna está brillando en el cielo.
CA : La lluna està brillant al cel.
PT : A lua está brilhando no céu.
IT : La luna splende nel cielo.
EO : La luno estas brilanta en la ĉielo.

UK : The moon is shining in the sky.
DE : Der Mond scheint in den Himmel.
NL : De maan schijnt in de lucht.
AF : Die maan skyn in die lug.
SV : Månen skiner på himlen.
NO : Månen skinner på himmelen.
DA : Månen skinner på himlen.
IS : Tunglið skín á himni.
FI : Kuu loistaa taivaalla.

GR : Το φεγγάρι λάμπει στον ουρανό.
GR¤ : To fengári lámpei ston ouranó.
RU : Луна сияет в небе.
RU¤ : Luna siyayet v nebe.
CS : Měsíc svítí na obloze.
PO : Księżyc świeci na niebie.
HU : A hold ragyog az égen.

ZH1 : 月亮在天空中閃耀。
ZH2 : 月亮在天空中闪耀。
ZH¤ : Yuèliàng zài tiānkōng zhōng shǎnyào.
JA : 月は空を照らす。
JA¤ : Tsuki wa sora o terasu.
KO : 달은 하늘을 비춘다.
KO¤ : dal-eun haneul-eul bichunda.

***

LUNE* : une lune, la Lune, lumière de la nuit ; UK : a moon, the moon, light of the night.
LUCYRE° : éclairer indirectement, luire, briller ; UK : to indirectly illuminate, to glow, to shine.

***